Bevezető .

Nehezen indultam el ezen az úton ,ismeretlen volt számomra és megbízhatatlan .
hogy még is nekivágtam ,talán az idő ,ami közbe szólt az idő ami rohamosan fogy és fogy ,a napok rövidülnek az évek pedig hihetetlen gyorsasággal száguldanak egyre csak előre .
Az az érzésem hogy kifutok belőle , azt a sok ,számomra oly fontos dolgot ,amit már elkezdtem, nem tudom majd befejezni . Ilyenkor , kiver a verejték és tépek ,hogy behozzam a lemaradást ,amit persze már lehetetlen és egyáltalán ,ami már fikció azt a jelenbe vissza helyezi nem lehet . Annyi gondolat tombol bennem,ami kitörésre vár az a rengeteg eltékozolt álom amit már az enyészet takar ,amit majd másnak kell újra megtalálni de vajon benne lesz e annyi erő hogy megtegye .
A kérdések számtalan sora izgat manapság de nem állhatok le mert ez lenne a vég .
Igen, most már " elmondom hát mindenkinek" ,mert már nincs annyi időm hogy oda tudnék figyelni a kritikákra , már nincs annyi időm hogy belőlük tanulva a tuti biztos módot választhassam ki meggondoltan és lazán , most már csak arra van időm hogy a kövekre figyeljek, amik lábon előtt hevernek és optimálisan kikerülve azokat ,ne bukjam el ezen utolsó utamon .
De lehet hogy ez csak egy természetes félelme egy folyton aktív embernek ,akinek csak most jött el az a pillanat hogy még több jót cselekedjen és a múlt hibáiból tanulva ,leszűrt ,kristály tiszta képet mutasson a tétovázóknak és fölfesse a helyes út irányt a jelző póznára .
Ki tudja ,vajon van rá igény ? Vajon kell e az útmutatás ? Szerintem kell és próbáljunk így gondolkodni , segítve másokon ,önzetlenül ,mint egy családban mert ez így helyes .
Saját véleményem szerint ,annyit érünk amennyit adni tudunk magunkból az utódoknak !
Volt egy tanárom , gyönyörűen festett , a színei majd meg szólaltak , jó ember ismerő volt és szeretetre méltó barát , de mikor a színeit kikeverte ,elfordult és eltakarta a látványt hogy ne tudja senki lelesni ,hogyan készíti . De mi mégis szerettük ezen hibájával együtt ,mert így fogadtuk el !